Amikor megérkeztem Valenciába két dolog fogalmazódott meg bennem az utazásokat illetően: Valencia felfedezésén túl részt szeretnék venni szervezett kirándulásokon. Ehhez remek szervezetek állnak rendelkezésemre. Néhány példát le is írok, hogy aki tervez Valenciába jönni Erasmusra, kikkel érdemes utazásokra menni: Erasmus Life Valencia, Happy Erasmus, Soy Erasmus, Valencian Language Exchange. Ezek közül az utolsó szervezet a kivétel, hiszen ők nem csak egyetemistáknak szervezik a kirándulásokat, hanem bárki számára elérhetőek.

Egy hónapos itt létem alatt négy fantasztikus kiránduláson vettem részt, időrendi sorrendben: Tabarca Island, El Palmar, Alicante, Altea és Benidorm. Mindegyik kirándulás másért volt kiemelkedő, a következőkben próbálom összeszedni a legfontosabb emlékeket.

Nagyon izgatott voltam, hiszen egyedül indultam a busz felé, amely előtt a többi kirándulni vágyó már gyülekezett. Barátságos fogadtatás után megkérdezték, hogy hova valósi vagyok, én pedig nagy hanggal jeleztem: magyar vagyok. Ezt meghallva egy magyar hölgy futott hozzám, hogy „szia, én is magyar vagyok!”. Erre aztán nem számítottam! Vele tartott egy szintén magyar hölgy és az olasz főnöke, így négyen szálltunk fel a buszra, és kezdtük meg az ismerkedést. A buszon rendkívül nyitott volt mindenki, és azt hiszem ekkor következett be a nem várt fordulat. Az előttem lévő skót fiú legjobb barátja egy pécsi lány, akit én is ismerek. Többször járt már Pécsen, és imádja ezt a mediterrán várost, több magyar szót/kifejezést is ismer. Már a buszon annyira boldog voltam, hogy ilyen fantasztikus embereket ismerhettem meg, akik nyitottak, érdeklődőek és kérdésekkel bombázva próbálnak megismerni engem. A szigetre érve csodás látvány fogadott. Sok helyen jártam már, de ehhez hasonló látványt még nem láttam. A napi program a fürdés-búvárkodás-napozás-a sziget körbejárása volt. Próbáltam minden másodpercet kihasználni ezen a csoda szigeten, amit azóta is emlegetek a kint lévő magyaroknak, hogy ide igenis el kell menni! A csodás látványon túl úgy érzem remek barátokat szereztem, akikkel azóta is minden héten találkozunk, tervezzük a programokat. Így jutottam el El Palmarba is, ahol életem első paella élményét éltem át!

El Palmar Valenciához tartozó település, ahova egy 40 perces buszút vezetett. Az előző kiránduláson „szerzett” barátaimmal indultunk útnak, hiszen a magyar lányok már jól ismerik ezt a települést, nem véletlen, hogy az előre lefoglalt étteremben már várt minket péntek délután a friss paella. Tulajdonképpen ez hús rizzsel, tehát a szokásos ebédem, amit Magyarországon is szoktam fogyasztani. Egyértelműen ez egy másfajta hús rizzsel. A fűszerezés különleges, illetve az eredeti paella csirkehúsból, nyúlhúsból, fehér-és zöldbabból, valamint sáfrányos rizsből áll. Isteni finom volt az első spanyol étel, amit kóstoltam. Az esti program csónakázás volt az Albufera tavon a naplementében. Ilyen csodaszép naplementében azt hiszem még sohasem volt részem. Próbáltam magamba szívni az utolsó napsugarakat, hogyha becsukom a szemem, mindig emlékezni tudjak az ott átélt pillanatokra.

A következő két utazás egy külön posztban lesz olvasható. :)