A következő úti cél Alicante volt. Ide az Erasmus Life Valenciával jutottam el, hiszen ketten is a magyarok közül itt végzik a szakmai gyakorlatukat, így minden az ő szervezésükben valósult meg. Majdnem az összes kint lévő magyar diák együtt utazott, így egy nagyon jó társaság jött össze a nap folyamán. Elsőként a Szent Borbála-várkastélyba (Castillo de Santa Bárbara) mentünk fel, ahonnan lélegzetelállító látvány tárult a városra. Sokáig csak néztem, és csodáltam azt a kilátást, ami elém tárult. Nehezen hittem el, hogy tényleg én látom ezt a látképet, és tényleg Spanyolországban, Alicantéban turistáskodom. A várból lefele jövet szűk utcákon jöttünk le, színesebbnél színesebb házak látványa fogadott minket. Az egyik lakó éppen kint ült a teraszon, és boldogan dicsértük meg, milyen szép házban lakik. A nap többi részét a parton töltöttük, egy csodás kilátással a háttérben tudtunk fürdőzni a tengerben. Ez a nap a szórakozásról, beszélgetésekről, nevetésekről szólt, amihez egy csodás csapat állt rendelkezésemre. Alicante annyira a szívembe lopta magát, hogy ide vissza fogok térni!

Jelenlegi legfrissebb élményem (szeptember 26) Altea és Benidorm látogatása volt. Ez az élmény a legintenzívebb mind közül, hiszen egy magyar hangot sem hallhattam magam körül, egy hónap után ez a nap volt ez, ahol végig angolul kommunikálva megálltam a helyem, és szereztem új barátokat. A nap nagyobb részét Alteában töltöttük, ahol a megérkezés után egy rövid vezetett túrában volt részünk. A délutáni órákra szabadidőt „kaptunk”, amit egy parton töltöttem el. Szerencsére alig voltak ezen a partszakaszon, így óriási csendben és nyugalomban sikerült napozni és fürdeni közel 3 órán keresztül. Számomra az egyik legszebb időt töltöttem el, hiszen a valenciai nyüzsgés után jó volt megpihenni, és csak hallgatni a tenger zúgását. A naplementét Benidormban néztük meg. A csodás naplemente után még volt időnk felfedezni a várost, amely szombat este tele volt élettel. Jó volt ránézni ezekre a spanyol utcákra, ahol az emberek nevettek, ittak, ettek, jól érezték magukat egy ilyen nehéz év után. Az itt töltött idő alatt ez a nap volt a legnyugodtabb napom, ahol igazán magamra és a gondolataimra tudtam koncentrálni. Nagyon hálás vagyok, hogy ilyen napokat tudok megélni, nem mellesleg gyönyörű helyeket fedezek fel. Remélem a képek vissza tudják adni azt a látványt és érzést, amit én azóta is érzek. (100%-ban filtermentes képek következnek)

A következő posztban az egyetemről fogok beszámolni, hogy milyen is a pszichológia képzés Valenciában, a koronavírus idején.