Már az előző bejegyzésemben fejtegettem, hogy az Erasmus nem csak az önfeledt bulizásról szól, igenis vannak kötelezettségeim, mint diák. Ez a bejegyzés erről fog szólni, hogy miként is töltöm a napjaimat Valenciában.

A hét első fele inkább a suliról szól. Már hétfő reggel 8-tól indul a hét, hiszen a pécsi órákon szeretek részt venni, így újra a szaktársaimmal tudok lenni virtuális módon. Többnyire hétfőnként és keddenként tartunk a csoportmunkákkal kapcsolatosan meetingeket, ez mindig nagyon jó hangulatban szokott telni, azért hiányoznak a kognitívos arcok. A hétfői napot szeretem a legjobban, délutánonként szoktam spanyol kurzusra járni. A nyelviskola a belváros közepén található, így mindig a csodálatos épületek között térek be az órámra. Nagyon aranyos és kedves tanárunk van, mindig izgalmas és tartalmas spanyol órákat szokott tartani. Általában hétfő este városnézést szoktam tartani, hiszen a naplementében tudom felfedezni a várost, hétről hétre jobban szerelembe esek Valenciával. Kedd a leghosszabb napom, 3 órám van az itteni egyetemen, majd este egy neuropszichológia kurzus vár rám Pécsről. Napközben a lyukas órákat igyekszem hasznosan eltölteni, edzeni szoktam eljárni a közeli edzőterembe, itt gyűjtök energiát a nap további részéhez. A szerdára és csütörtökre is inkább az iskola a jellemző, de a délutánok általában szabadok. Ide minden héten sikerül valami programot szervezni, legyen az városnézés, bárok látogatása, kávézás a barátaimmal, társasjáték estek. Tulajdonképpen már csütörtök reggel megkezdődik a hétvége, amit a legjobban várok, hiszen ha hétvége, akkor kirándulás!! Igyekszünk minél több helyet meglátogatni a barátaimmal, következő nagyobb állomásunk Mallorca lesz, ha a vírushelyzet is megengedi, reméljük a legjobbakat. Ha éppen nem kirándulok, pihenéssel, főzéssel, takarítással, tanulással töltöm a napokat. Igyekszem feltöltődni a következő hetekre, mert sokszor érzem magam fáradtnak a korai kelések miatt.

Úgy gondolom, az életem nem sokkal változott meg itt Valenciában, hiszen otthon is szeretek napi és heti rutint követni, amihez itt is ragaszkodom. Természetesen otthon kevesebbet fedezem fel a környezetemet, de egy Erasmus alatt egyszerűen nincs pihenés. Október vége felé érzem, hogy kevés ez a 4,5 hónap. Nap, mint nap bővül a bakancslistám, remélem január végére sikerül a legtöbb tételt kipipálnom!